Kecskemét Bács-Kiskun megye és a kecskeméti járás székhelye. Magyarország közepén, a Duna – Tisza közi homokhátságon, Budapesttől 86 kilométerre délre fekszik.
Kecskemét ősi kereskedelmi útvonalak találkozásánál jött létre, melyet Nagy Lajos király 1368-ban kelt oklevele már mezővárosként említ. Kecskemét 1950 óta Bács-Kiskun megye székhelye, melyet “Hírős város”-ként is szoktak emlegetni.
A teljes élmény érdekében összegyűjtöttünk néhány kecskeméti látványosságot, amelyet mindenképpen érdemes meglátogatni itt tartózkodásod során.
Kecskemét főterén emelkedik a katolikus Nagytemplom, mely az Alföld legnagyobb copf (későbarokk) stílusban épült székesegyháza. A templom 1774-1806 között épült Oswald Gáspár tervei alapján, 1993 óta a Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye társszékesegyháza.
Az épület tornya 73 méter magas, kupolája 12,5 méter átmérőjű, 2,5 tonnás harangjának hangja valamikor egészen Bugacig elhallatszott. Jelenleg 3 harangja van a templomnak, de az I. világháború előtt még 6 harangja volt. A harangnak különösen gazdag históriája van. Ugyanis a nótában szereplő „kecskeméti Öregtemplom nagyharangja” 1819. április 2-án tűzvész következtében megolvadt. Ennek emlékére minden év április 2-án, este fél 9-től 9-ig szólnak a kecskeméti harangok. Külsején latin nyelvű felirat van, ami magyarul így hangzik: „Amikor április 2-án, azon a gyászos éjszakán, a toronnyal együtt ez a templom és a város nagy része is elhamvadt a tűzvészben, én is megsérültem. A tanács és a kecskeméti római katolikus nép, melyet kellemes hangommal 1694 óta gyönyörködtettem – mivel a balsors először 1819-ben, majd huszonkilenc évvel később újból megrongált – a kedvező sorsfordulat beálltával, megnagyobbítva, a Szentháromság tiszteletére újra öntetett 1852-ben”. A tornyot egy erkély veszi körül, melyről egykor a tüzet vigyázták.
A Kecskeméti Cifrapalota szecessziós stílusban épült, amely a Rákóczi út és a Szabadság tér találkozásánál található. 1902-ben építették meg Márkus Géza tervei alapján. Az épületben hajdan lakásokként és üzletekként funkciónáltak, illetve egy kereskedelmi kaszinó is működött a helyén.
Jelenleg a Kecskeméti Képtár működik az épületen belül. A mázas homlokzatdíszeket és a tetőcserepeket a Zsolnay gyár készítette. Ezek csillogásának köszönheti az elnevezését is.
Első nagy átalakítására a második világháború után került sor. Legnagyobb terme a pávaterem, mely a szecesszió kedvelt motívumait ötvözi látványos egységbe, a pávát, a virágot és a növényi indákat.
A gazdaságos hasznosítás miatt többfunkciósra tervezett épületnek két lépcsőháza van. A díszlépcsőház külön egységet képezve beugrik az udvar terébe, azonban ez csak az első emeleti Páva teremig vezet. A kevésbé díszes a földszinttől a második emeletig vezet.
További információk ezen a linken!
A közel 50 éves Vadaskert 2000. óta dinamikusan fejlődik. Kis területén gazdag állatgyűjtemény tekinthető meg: 120 állatfaj 500 egyede, valamennyi ikonikus állat megtalálható itt. 1-2 órás programként is tervezhető séta, árnyas erdőben, akadálymentesített úton, kényelmesen megtehető.
A Kecskeméti Vadaskert családbarát, közkedvelt közösségi tér, találkozási pont.
Közhasznú tevékenységei: Állatmentő Központ, középiskolások közösségi szolgálatának helyszíne, főiskolások, egyetemisták gyakorlati helyszíne, tudományos munkák, kutatások, meteorológiai megfigyelőpont, kitelepülések, lakosság folyamatos tájékoztatása, szaktanácsadás.
További információ: www.zookecskemet.hu
A Magyar Fotográfiai Múzeum Magyarország első speciálisan a fotográfia, fotóművészet bemutatására, a munkák szervezett őrzésére és tárolására szolgáló, illetve egyben az első hazai alapítványi fenntartású múzeum. 1991-ben avatták fel Kecskeméten. Fenntartója a Magyar Fotográfiai Alapítvány.
A múzeum több százezer pozitívot és negatívot őriz. Emellett dokumentumok, fényképezőgépek, fotós felszerelési tárgyak, laboratóriumi eszközök is gazdagítják a gyűjteményt.
További információk: www.fotomuzeum.hu